Mindennapjaim

Ebben a blogban megpróbálom leírni a mindennapjaimat. Hogy éppen mi történt velem, a jó dolgokat is, meg ha valamivel megbántanak. Nem tudom, hogy érdekelni fog bárkit is, de nekem jól fog esni leírni, és így névtelenül megosztani mindenkivel.

Friss topikok

  • dr. pretender: Ez aztán a fenntartható életstílus. (2024.01.16. 19:39) Rólam.
  • Ar_Pharazon: Köszönöm hogy megírtad ezt a blogot, azt hiszem az egyik legmeghatározóbb élményem volt a feederiz... (2017.11.03. 15:31) sok idő telt el ismét
  • Ducinyuszika: @husiscsaj: Szia! Hogy vagy? Ha gondolod levelezhetünk is, de ma szeretnék új bejegyzéssel jelent... (2014.11.26. 12:33) újra itt
  • Ducinyuszika: @husiscsaj: Igen, más fiúknál felesleges is lenne próbálkoznom, de hidd el több fiúnak tetszünk mi... (2014.05.09. 19:01) Ismét ismerkedem
  • Névtelen betelefonáló: @husiscsaj: szerintem írj a bloggazdának a kettővel ezelőtti kommentjében megadott e-mail címére. (2014.04.07. 20:11) Hogy telik egy napom?

Linkblog

Hogy telik egy napom?

2014.02.12. 16:53

szerző: Ducinyuszika

Legutóbbi bejegyzésemben ezt kérdezte tőlem egy kedves olvasóm, sok egyéb kérdése mellett.

Akkor én most megpróbálok mindenre válaszolni. Reggel jó egy órával előbb fel kelek, mielőtt munkába kellene indulnom. Jó bőségesen bereggelizem, mert általában már éhesen szoktam felébredni. Csinálok tojást, sonkát, bacont, utána mindenképpen kell ennem valami édességet, és vagy tejet iszom, vagy kolát utána. Amint elindultam és busszal kiértem a metro állomásig, ott már megint éhes szoktam lenni, plusz a pékségek illatának sme tudok ellenállni, úgyhogy ott is kell valamit vennem, amit nem mindig tudok megenni, mert hatalmas tömeg van  a metron, csoda ha felférek az első szerelvényre ami jön. Szóval ezt legtöbbször akkor eszem meg amikor már beértem a munkahelyemre. A munkámról legutóbb már írtam pár szóban, nagyon nem is részletezem. Szállításokat kell intéznem, ezek nyilvántartását kell figyelnem egy programban, meg a szállítmányokat ellenőrzni, elindítani, fogadni. Mindezt egy szoftveren keresztül és telefonon intézem. Szóval egész nap egy asztalnál ülök és a határidőket figyelem, ellenőrzöm hogy minden rendben zajlik-e. Odaért az adott szállítmány stb. Néha kicsit stresszes, de egyáltalán nem vészes. Közben egész nap nassolok, aztán rendelek valami kaját délután, az változó hogy éppen mihez van kedvem. Persze ott is megkaptam már, hogy mióta odakerültem szépen hízom, és talán vissza kellene vennem, de mit csináljak ha nem tudok? Nekem erre szükésgem van, ennem kell.

Ennek ellenére lehet hogy tovább is léphetek nemsokára, de ezt még nem kiabálom el előre.

Hazafelé mindenképpen beülök valahová enni, nem bírom ki hazáig hogy ne zabáljak be, aztán még vásárolni is szoktam, majd délután este már otthon általában ha már nincs otthon elég kaja, megint rendelek valamit, napi 3-5 ezer biztos elmegy csak kajára...

Mostanában egy fiúval is ismerkedem, találkozgatunk. Jó az összhang köztünk és jókat beszélgetünk, sok időt együtt voltunk az elmúlt ehtekben, majd mesélek róla is bővebben.

És a személyes kérdéseket sem felejtettem el, bár kicsit furcsán hozza ez ki magát itt a végén, de ha érdekel szivesen elmondom, hisz nem titok. Sokáig főleg a combomra és a fenekemre híztam főleg, régebben nem is voltam kimondottan nagy cicis, teljesen átlagosak voltak, de ma már a fenekem és a combjaim szó szerint hatalmasak, és szép lassan beéri a hasam is. Egyre hatalmasabb, már nem csak kerek és előre gömbölyödő, hanem lóg a súlya miatt, hurkás, mint ahogy a karom is.. A melleim pedig, igen pár mérettel változott a melltartóm kosármérete is...

Címkék: munka kaja evés reggel hízás hízom

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ducinyuszika.blog.hu/api/trackback/id/tr85811282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Névtelen betelefonáló · http://bandeenator.blog.hu 2014.02.17. 14:07:01

Tegnap olvastam a blogodat újból és azt kell mondjam, igen, VAN olvasója a blognak :D
Viszont mint blogger mondom, hogy népszerűsítés (reklámozás) nélkül) csak egy törzsolvasógárdája marad - az enyémet is csupán egy alig 10-15 fős törzsközönség olvassa. De nem erről akarok írni.

A posztolást azért nem érdemes abbahagynod, mert az írás egyfajta terápia. A szégyenről pedig az a véleményem, NE tedd.
Az eddigi bejegyzéseket olvasva ugyanis azt gondolom, hogy esetedben nem holmi akaratgyengeségről van szó, amit szégyell az ember... Nekem úgy tűnik, immáron egy olyan függésbe kerültél, amiből NEM dietetikus által lehet kitörni. (Ezért nem sikerült nem azért mert nem voltál kitartó!!)

Függni bármitől lehet, csupán az a különbség, hogy az internet-vagy játékgépfüggő külsején ebből semmi nem látszik. Szóval: lehet hogy csupán a blogod egy kommentelője vagyok, de inkább tőlem halld, minthogy ne értesülj róla. Amennyiben változtatni akarsz jelenlegi életeden, javaslom kérj a háziorvostól beutalót egy pszichiáterhez. Lehet hogy meredeken hangzik, de az addiktológia az ő területe. Lehet, hogy csoportterápiát javasol, lehet hogy pszichológust. Előbbi esetben olyan közegbe kerülsz, ahol látod, NEM vagy egyedül, másnak is van mit változtatnia. Másfelől amennyiben lélektani oldalról közelíted meg, egy jártas szakember hatására TE MAGAD fogod megállni és nem akarni az újabb maratoni evészetet. És nem azért mert orvosilag egészségtelen. Szóval - nem akartam durvának tűnni - de amennyiben kész vagy tenni magadért - ez volna a járható út, nem az SZTK. A log annak a jele, hogy úgymond "lehet veled mit kezdeni". Ugyanis szerintem az evés valaminek az okozata...

Ha kell, az általam elmondottakba csak a bátyádat avasd be, anyukádat ne, ha nem akarod. Hogy miért érdeked mindez és hogy jön még képbe a blog, a következő kommentben írom le.

Névtelen betelefonáló · http://bandeenator.blog.hu 2014.02.17. 14:32:33

A munkád felől közelítve azért volna célszerű mielőbb a változás, mert egy bizonyos súly felett - nemtől és életkortól függetlenül - az ember mozgásképtelenné válik, napi teendőit nem tudja ellátni. Az ágyhoz kötöttség a munkaképtelenségen kívül vonzza a felkekvéses bőrirritációt és különféle bőrbajokat...

Ahol most tartasz, azért becsülendő, mert a magad erejéből érted el, te döntöttél úgy, hogy a saját életedet te akarod megoldani (és rendbe rakni).

Mielőtt nettó kioktatásnak tűnne a kommentem, tisztában vagyok vele, hogy a családi, baráti támogatás mennyit jelent abban, hogy valaki végigcsináljon valamit. Éppen ezért arra gondoltam, hogy - anonimitásod megőrzése mellett - a számodra szimpatikusnak tűnő törzskommentelőkkel érdemes volna felvenned e-mailben a kapcsolatot, begyűjtve egy-két (normális!!) levelezőtársat - köztük akár engem. Erre a blog nevéből képzett és létrehozandó gmail-es cím tökéletesen alkalmas, a keresztnevedet se kell kiadnod, ha nem akarod. Egy-egy mail diszkrétebb mint a blog, ha úgy érzed, egy-egy "megcsúszást" vagy sikert ebben a formában is megoszthatsz azokkal, akik olvasnak, olvasunk téged. Nem szaksegítség, de jól jöhet akkor, ha épp nem akarsz blogot írni. Ha pedig a levelezőtársak offline kiléte is érdekel majd, a későbbiekben sort keríthetsz rá, ez rajtad áll.

Végezetül még egy jótanács: ha párt keresel, szűrd ki azokat, akik a belső tulajdonságaidat figyelmen kívül hagyják. Akinek fontos vagy vagy leszel, a fentebb felsorolt irányú törekvéseidet is támogatni fogja!
Addig is: kíváncsian várjuk az újabb posztot, ha van vagy lesz.

Névtelen betelefonáló · http://bandeenator.blog.hu 2014.02.17. 23:30:11

Kérdezni is szerettem volna :D
Szoktál-e álmodni és ha igen, emlékszel-e rà?

Ezekben az álmokban az iskoláskori vagy a felnőtt éneddel vagy benne a szituációkban? És az álmokban milyen alkatúként jelensz meg, érzékelsz-e ilyesmit egyáltalàn?

A ruházkodást már írtad, viszont ami kimaradt: kabátot is tudsz-e csináltatni egyedi méretben illetve hogy boldogulsz a cipőkkel? Van-e olyan ruhadarab ami nem kapható vagy készíttethető számodra?

Papdi László 2014.03.01. 15:38:22

Szia. Súlyba hol tartasz most? A méreteid akadályoznak e a tömegközlekedésben (irtad metroval is jársz)? Szórakozni eljársz e? amúgy ha nem veszed tolakodásnak én szívesen leveleznék veled sűrűbben pl emailbe. Várom újabb bejelentkezésed. Egy hű olvasod.

Ducinyuszika 2014.03.04. 14:40:07

Igen, akadályoznak. Már korábban is írtam, hogy a buszokon az egyes ülésekről lelóg a seggem, a duplákat meg majd elfoglalom egymagam. Ahol középen van a kapaszkodó ott alig férek fel, lépcsőzni nem igazán tudok, a mozgólépcsőn nem férnek el mellettem, a metron is a csúcsban nagyon sok helyet foglalok el, ha állok, ha ülök, egyaránt.

Kabátom most 3 db van ami mérteben jó, mindet külföldről rendeltem, egyik pl ebayről van.

Már több, mint 180 kiló vagyok...
az email címem: ducinyuszo@gmail.com

husiscsaj 2014.03.23. 16:18:32

Szia! :)

Én egy új olvasód vagyok. Hasonló cipőben járok mint te, súlyilag is meg életvitelileg is.
Mikor olvashatunk újabb bejegyzést? :)

Ducinyuszika 2014.03.26. 13:26:17

Szia!

Örülök hogy hasonszőrű vagy, szívesen olvasnék rólad is, akár itt kommentekben is. :)

Névtelen betelefonáló · http://bandeenator.blog.hu 2014.04.07. 20:11:16

@husiscsaj: szerintem írj a bloggazdának a kettővel ezelőtti kommentjében megadott e-mail címére.
süti beállítások módosítása