Hányadán is állunk az elmúlt évnek? Tavaly nyáron befejzetem a gimit, előtte sem utána nem igazán foglalkoztam a továbbtanulással, aztán felmerült egy lehetőség, hogy esetleg sikerül kijutnom külföldre és esetleg ott majd valamit elkezdtek tanulni bár nem igazán volt kedvem bármihez is. Végül ez nem valósult meg, és itthon is csak következő év elejére sikerült munkát találnom. Egy műszaki beállítottságú cégnél kellett adminisztrációs munkát végeznem. Na ez úgy éreztem igazán nekem való lesz. Egész nap egy irodában ülni és számítógépen dolgozni logisztikával kapcsolatos dolgokat intézni a gépen és telefonon. Úgy éreztem hamar kezdtem bele tanulni.

A fizetés is pont megfelelő volt ahhoz, hogy jól ellegyek belőle. Reggel 9-kor beültem a kis asztalomhoz, és 5-kor felálltam és hazamentem. Természetesen ez a munka az addig megszokott életmódomnak kedvezett, sőt talán még jobban el is kezdtem gyarapodni, mint amíg előtte itthon ültem. Akkor még előtte csak-csak elmentem ide-oda, de itt 8 órán át, csak wc-re jártam ki nagyjából, egy idő után már külön az ebédlőbe sem mentem át kajálni, hanem mindent egy helyben végeztem. Még annyit sem mozogtam, mint amikor suliba jártam, pedig ott is egész nap csak ültünk. Lassan az egész napom egy merő nassolásból, folyamatos evésből állt. A kaját a céghez rendeltem, de ezen felül mindig nassoltam valamit, mogyoró, csipsz, vagy csokoládé folyamatosan a kezem alatt volt. Egyik kolléganőmmel kezdetben nagyon jóban voltunk, hamar egymásra találtunk, ő ült a közvetlen közelemben. Aztán valami miatt elkezdett egyre többet szurkálódni, és becsmérelni a munkámat, és számonkérte azt is állandóan, hogy én csak egész nap zabálok. Pedig az irodában többek is szinte az egész munkaidő alatt nassoltak, és ráadául ez őrá is igaz volt. Végül mégis úgy alakult, hogy ez év nyár elejére a főnökség továbbállást javasolt nekem, mely utólag annyira nem lep meg, hisz az említett kolléganőm az egyik főnököm rokona volt. Így ismét munkanélküli lettem. De szerencsére időközben megismerkedtem egy férfivel. Megmondom itt őszíntén nem kimondottan a zsánerem de nagyon tud szeretni, és teljes mértékben elfogad, sőt támogat. A kapcsolatunk odáig jutott, hogy a nyáron össze is költöztünk. Imád engem imádja a testem, és ami a legfontosabb, hogy mellette végre önmagam lehetek. Nemcsak hogy elfogad, és támogat, hanem ösztönöz is, hogy hízlaljam magam tovább, mert számára minnél nagyobb vagyok, annál izgatóbbnak és szexinek tart. Számára érzéki élmény az is ha enni lát, mintegy az együttléteink előjátékának a része akár.